A varrás az a dolog, ami bakfiskorom óta jelen volt az életemben, kezdve ott, hogy mi általánosban még lányos dolgokat is tanultunk politechnikából a vaskocka oldalainak síkba reszelése, meg a villanyszerelés mellett... Itt tanultam meg a szoknya és a blúz alapszabásmintájának szerkesztését. Aztán Édesanyámnak kellett segítenem a bébiingek összeállításában, ha szorított a határidő, így megtanultam azokat az apró fogásokat, amik aztán elvezettek a gyerekruháktól a báli ruhákig és a talán legösszetettebb feladatig a kockás, vatelines télikabátig, amit férfi és női változatban is elkészítettem. A varrás volt az a dolog aktív koromban, amihez akkor fogtam, ha nagyon elegem volt az egyéb dolgokból..
Azóta többnyire csak a gyerekruhák kerültek sorra, jelmezek és bébiruhák társaságába. ezekből mutatok néhányat. Bogyó, a csigafiú - 3 éves kisfiú jelmez:
A csillagszemű juhász 4 évesen:
Bébiruháimból:
-
Na és a nagyágyú, a keresztelőruha, aminek elkészítéséhez egy különleges könyv és több hét kellett...
Még sok ilyet készíts! 😉
VálaszTörlés